Erdő Ajándéka Erdei Iskola

Hiba
  • JUser: :_load: Nem tölthető be 605 azonosítóval rendelkező felhasználó.

Szemlőhegyi-barlang

 

 

 

Szemlő-hegyi-barlang (vagy Szemlőhegyi-barlang, Zöldmáli cseppkőbarlang, Egyetemiek barlangja, Kadić-barlang, Rothermere-barlang, Kadić Ottokár-aragonitbarlang) Budapest  II. kerület Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. A túra időtartama kb. 40 perc.

A barlang járatainak hossza 2230 m, teljes függőleges kiterjedése 50 m. A túraútvonal 250 m, melyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.

1930 őszén egy, a Zöldmáli út mellett fekvő telken a mai Barlang utca 10. szám alatt kőfejtés közben szűk, mélybe vezető nyílásra bukkantak. A telek tulajdonosa által értesített barlangkutatók a szűk nyílást néhány nagyobb kő kiemelésével kitágítva leereszkedtek a függőleges, majd meredeken lejtő, nagyon szép oldási formákban gazdag, csőszerű járatba. A folyosó végül bezárult. 1930. szeptember 20-án Kessler Hubert és Futó András barlangkutatók az eltömődött rész kibontásával előbb az egyedülálló képződményekkel teli Rózsalugasba jutottak be, majd több nagy méretű folyosóba is sikerült behatolniuk. Nemsokára dr. Kadić Ottokár, a Földtani Intézet főgeológusa is felkereste a barlangot, és elvégezte annak első tudományos vizsgálatát, felmérését. Ekkor derült fény arra, hogy a falakat a hazai barlangokban nem látott mértékben borító kőrózsák, borsókövek anyaga nem a cseppkövekből ismert kalcit, hanem aragonit, mely melegvízből válik ki. Ez, valamint a gipszkristályok jelenléte bizonyította a barlang hévizes eredetét. Kadić és még sokan mások is, már akkor szorgalmazták a páratlan természeti érték idegenforgalmi kiépítését a hazai és külföldi látogatók számára. A megvalósulásra azonban több mint 50 évet kellett várni. A második világháborút, s az azt követő évek gazdátlanságát ez a barlang is megsínylette, sok szép képződménnyel lett szegényebb. A háború utáni kutatások aztán újabb járatok felfedezését eredményezték, melyekkel a barlang hossza meghaladta a 2 km-t.

A hatvanas években a természetvédelem szervei vették kezelésbe a barlangot. A tervek elkészülte után 1974-ben megindult a barlang kiépítése, majd a felszínen az építkezés. A barlang ünnepélyes megnyitására 1986. október 23-án került sor.

Gyógyászati hasznosítása

Az 1980-as években kezdődött el az a klimatológiai vizsgálatsorozat, melynek eredménye lehetővé tette a barlangterápia megkezdését 1990-ben. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül alkalmas légzőszervi betegségek, főleg bronchitises (hörghurutos) és asztmás megbetegedések gyógyítására. A gyógyítás lényegében azon alapszik, hogy a barlangban rendkívül magas a relatív nedvességtartalom, igen tiszta, pormentes a levegő. Tisztasága a magaslati üdülőhelyek levegőjének a tisztaságával vetekszik. A relatív páratartalom közel 100%, ami igen előnyös, a levegő portartalma pedig töredéke a külszíninek. A vizsgálatok kimutatták, hogy a látogató csoportok után a porszemek, egyéb anyagok és baktériumok száma lényegesen emelkedik, de kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti állapot, vagyis igen gyors a regeneráció. Mindezen kedvező hatások számtalan beteg gyógyulását segítették elő az elmúlt években. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

Képződményei

A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik védett természeti értéke.

Keletketésének története:

A Szemlőhegyi barlang élettörténete sokkal változatosabb, mint a többi cseppkőbarlangé. Talán mindjárt azzal kellene jellemeznünk, hogy ez a barlang nem is cseppkő-, hanem mésztufabarlang! De ezzel sem mondanánk mindenben igazat.

Próbálkozzunk meg hát a tudományos mesével!

A Szemlőhegy kőzeteit az eocén .és oligocén tengerekben lerakódott, könnyen oldható mészrétegek alkotják. A későbbi pliocén korban a Szemlőhegy és széles környéke szárazföldként emelkedett már ki a tengerből. A pliocén alatt hazánk területén szubtrópikus sivatag volt. A kiemelkedett tönkfelület kissé hullámos síkhoz hasonlíthatott s e síkon a mai Szemlőhegy s a környező hegyek, alig kialakult alacsony dombsort alkothattak. A sivatagi klíma rendszertelen felhőszakadásai mély vízmosásokat, vadi-kat, ástak ki e dombok között s a Szemlőhegy könnyen oldható rétegeiben megindult a barlang kioldása is.

A barlang első üregei valószínűen a mészrétegeket fedő; sokkal lazább márgában oldódtak ki. Ez az ősi barlang az idők folyamán a márga rétegeivel együtt az általános lepusztulásnak eshetett áldozatul. Egy kis darabkája azonban megmaradt, a barlang Felsö-szakaszának nevezett járatokban. Amikor ez az első barlang, az erózióbázis megsüllyedésével; szárazzá vált, megkezdődött az új barlang kioldása a sokkal keményebb mészrétegekben. A Szemlöhegyi barlang valóban emeletes barlanggá vált. A száraz Felsőszakaszban azonban sohasem indult meg nagyobbmérvű cseppkövesedés, de már azt a függőleges, emeletmagas kéményt (kürtőt), amely az Elágazás-nak nevezett helytől nem messze a felső barlangba vezet, cseppkövek borítják. A felső barlangot több, a Természet műhelyében „remekbe készült", vertikális tengelyű üst díszíti.

Az alsó, majdnem mindenütt mészkőben futó barlang több, oldás útján keletkezett, úgynevezett korroziós folyosóból s néhány szépen fejlett, kisebb - nagyobb teremből áll. Amikor ez az alsó barlang is létrejött, erózióbázisa megint megsüllyedt, s ez a barlang is szárazzá vált. Itt azonban nagymértékű cseppkövesedés indult meg. Hogy hány ezer és ezer évig tartott ez az állapot, nem tudhatjuk, de a keletkezett cseppkőformációk egynémelyike tekintélyes nagyságot ért el. A barlang mai képéből nehezen képzelhetjük el ennek az első száraz periódusnak megfelelő barlangképet, mert a barlangban nemsokára gyökeres változás történt.

Hogy milyen változás ment végbe a felszínen, nem tudhatjuk. Lehet, ,hogy az a rög, amelyben a barlang fekszik, süllyedni kezdett; de lehet, hogy a pliocén felszínen feltöltődések történtek. Az eredmény mindkét esetben ugyanaz: a barlang az ,akkori karsztvíz nívója alá került, a szárazzá vált, cseppkövesedő barlangot elöntötte a víz. Ugyanakkor hév-vizek is törtek fel a barlangban. Az Óriás folyosó több helyén, a Bete teremben, a Hosszú folyosóban igen sok helyen megtaláljuk .a hévvízfeltörések nyomát. Ezek a hévvizek részben színes arragonit kristályokkal rakták ki a kürtőik falát, részben könnyen máló, vagy éppen lisztesen széthulló, hófehér-színű kristályokból álló porrá őrölték a kemény mészkősziklákat.

A barlangot elöntő víz nívója nem ingadozott. Ezt persze nem állíthatnánk ilyen határozottsággal, ha nem látnánk szemünk előtt az egykori elöntés magasságának szintjét. Az egykori vízelöntés magasságáig ugyanis az egész barlangot szebbnél szebb mésztufaképződmények boritják. A határ a csupasz és a mésztufás falak között igen éles s megfelel egy vízszintesen nyugvó síknak: az egykori barlangi tó víztükrének.

A barlang legszebb attrakciói éppen ezek a mésztufa-képződmények, s miután csakis a barlangot elöntő karsztvíz egykori szintje alatt találhatók, kézénfekvő, - amint azt már Kadic Ottokár m. kir. főgeológus az első szempillantásra észrevette, - hogy ,a mésztufa a karsztvíz műve, mondhatnánk tatán, barlangi-tavi képződmény; s mert e képződmények felső határa síklap, a barlangot tehát ingadozásnak alá nem vetett állóvíznek kellett igen sokáig elöntenie.

A barlang mélyebben fekvő folyosóit s termeit persze mennyezetükig borítják a mésztufa kövült virágai. Csodálatos virágoskerthez fogható az ilyen terem. Mintha csak virágon járnánk, és oldalt, meg a fejünk felett virágos lugas díszlenék. A barlang első száraz periódusából származó sztalagmitokat és sztalaktitokat szintén vastagon borítja a finom mívű mésztufa.

A barlangi elöntés időszaka természetesen megakasztotta a normális cseppkövesedést; hiszen állóvízben sem függő, sem álló cseppkövek nem képződhetnek. De ha jobban körülnézünk a barlangban, csakhamar észrevesszük, hogy a barlang fejlődésének egyik legfiatalabb szakáról azok a cseppkövek tanúskodnak, amelyek e mésztufa-képződményeken másodlagosan fejlődtek s máig is növekvőben vannak.

A barlangot elöntő karsztvíz tehát lecsapolódott, a barlang ismét szárazbarlanggá vált s megindult benne a normális cseppkövesedés is.

A barlang Oldal-hasadékában, egy igen nehezen hozzáférhető helyen, kalcit telért találtam. Ez a kalcit telér is arról tanuskodik, hogy volt a barlangnak egy száraz korszaka, amikor a telérek keletkeztek, majd egy elöntött periódusa, amikor a kristályok sima felületét .éles kimarások szaggatták meg, úgyhogy az egyes kristályegyedek már szétesőben voltak, amikor az újabb száraz periódus cseppkő-kéreggel vonta be, s félig széthulló helyzetükben megrögzítette a telér kristályait.

A Szemlőhegyi barlang élettörténetét tehát öt szakaszra oszthatjuk fel:

 

1. a felső-barlang kialakulásának ideje (aktív-vizesbarlang);

2. az alsó-barlang kialakulásának ideje (aktív-vizesbarlang; a felső barIang száraz barlanggá válik);

3. az egész barlang első száraz periódusa (cseppkövesedés);

4. az alsó barlang karsztvízzel való elöntésének periódusa (mésztufaképződés, hévvízfeltörések) ;

5. az egész barlang második száraz periódusa (cseppkövesedés a mésztufán).

Most még tegyünk egy rövid sétát a barlangban. Követjük a búvópatak medrét, az Örvény folyosót (1. kép). Ezen a ferdén, de igen meredeken eső ovális patakmedren át juthatunk le a 34 méterrel mélyebben fekvő Óriás folyosóig.

1. Örvényfolyosó. A barlang egykori víznyelője, oldalában szépen fejlett üstökkel (Kessler Hubert felvétele)

Az Elágazás a barlang gócpontja. A szélrózsa minden irányában indulnak innen barlang folyosók, de felfelé és lefelé is, a Felső szakasz és a Labirintus titokzatos, mély üregei felé.

 

2. Mennyezetrészlet az Óriásfolyosó ÉK-i végén. A falak csupaszok, mert a barlangnak ezt a magasan fekvő részét nem öntötte el az egykori barlangi tó (Gárdonyi felvétele)

Amíg az Örvényfolyosóban az örvénylő víz sodrában kimosódott üstök nagy száma gyönyörködtet, itt nagyszerű párkányok, kulisszák, szűkületek, rendkívül magas boltívek és a kö-virágokkal dúsan díszített falak kápráztatnak. Az Óriás folyosóban találjuk a Gyémánt fülkét is (3 kép). Kristályos gipsz takarja itt a csupasz falakat. Hófehér leple tündérien csillog a magnéziumszalag fényében. Előtte egy remekmívü állócseppkő, melyet vastagon, de kecsesen takarnak a kővirágok. A Bete terem a legszebb lugas. Az utána következö terembe nehezen lehet felkapaszkodni, de megéri a fáradságot. A terem falát ugyanis rendkívül szabályos cseppkőlécek borítják. A lécek mind határozott irányokat követnek. Könnyű kitalálni, hogy ezek az irányok az eltakart barlangfal, a mészközet repedéshálózatának irányai. A cseppkőlécekre szabályosan rakódtak le a mésztufa virágai is. Olyan szabályosan, mintha valami titokzatos kertész ültette volna őket. Ezen a termen túl nem hatolhatunk tovább ezidőszerint. Az Óriás folyosó DNy-i vége itt beomlott. Több tonnás sziklák hevernek a terem végén, egymás hegyén-hátán, s elzárják a barlang valószínű folytatását. Ugyan mi lehet a beomláson túl?

3. Gyémánt fülke. A falat fehéren csillogó, kristályos gipsz borítja. .(Gárdonyi felv.)

A Hosszú folyosó az Óriás folyosóból DK-i irányban ágazik el. Nemsokára derékszögben törik s innen nagyjából párhuzamosan halad az Óriásfolyosóval. A barlangi folyosóknak ez a két főiránya megközelítően merőleges egymásra s egybeesik a Szemlőhegy-környék főbb vetőinek irányával s a mészkőrétegek repedezettségének irányával is. Hiszen, mint már említettük, a karsztbarlangok folyosói nem is egyebek, mint oldással, beomlásokkal és erózióval kitágított sziklarepedések.

A Hosszú folyosó legszebb része a Cseppkő-terem (4. kép). Itt nagyszerű kifejlődésben egymás mellett találjuk az idősebb mésztufa s a fiatalabb függő és álló cseppköveket. De a mésztufánál is idősebb álló és függő cseppkövek sem hiányoznak. csakhogy ezeket vastagon, szinte buján takarja a kővirág. A Vár és a Csillár gyönyörű formációk. A Csillár például mindhárom periódus alatt képződött. Belseje egy függő cseppkőcsoport lehet, amelyet dúsan díszítenek a kővirágok, de mintha csak apró villanykörték égnének rajta, úgy csügg le róla néhány tucatnyi filigrán, újkeletű függőcseppkő. Ha oldalról megvilágítjuk, a cseppkövek aljában gyöngyöző vízcseppek drágakövekként ragyognak.

 

4.Cseppkő-terem. Egykori álló- és függőcseppkövek, amelyeket vastagon borít a barlang tavi képződménye, a kővirág. A mennyezetről másodlagosan képződött, fiatal cseppkövek csüngenek alá. (Gárdonyi felv.)

A Kerek terem-be egy a folyosót keresztbe záró cseppkőfüggönyön nyitva maradt természetes nyíláson, a Tű fokán, át juthatunk (5. kép). Csak karcsú termetű és akrobata ügyességű kutatók furakodhatnak át rajta. Első megmászója nő volt! Ma a cseppkőfüggöny aljában, mesterségesen vágott nyíláson át hasoncsúszva haladhatunk tovább. Több nehezen járható szűkületen keresztülvergődve eljutunk az Omladékszakaszhoz. Itt újból nagy termek s magas boltívek alatt járunk, de valóságos hegyeket mászunk meg, míg átvergődünk a mennyezetről leomlott sziklatömegeken. A barlang folytatása itt is beomlott, mint az Óriás folyosó végén. Csupán a keskeny Oldal-hasadék vezet tovább az ismeretlenbe, de ez annyira elszűkül, hogy csakhamar járhatatlanná válik.

5. A Tű foka, kis kerek természetes nyílás mintegy 3 m magasságban a Hosszú-folyosót keresztben elzáró cseppkőfüggönyön. Alatta mesterséges átvágás. A falakat remekül fejlett, karfiolra emlékeztető finom kővirág borítja. (Gárdonyi felv.)

A barlangot egy lelkes, tudományszerető magánember fedezte fel s részben saját költségén, részben önzetlen munkás kezek segélyével tette hónapok nehéz és felelősségteljes munkájával járhatóvá. A tulajdonosnak, Miklóssy Géza úrnak, a legnagyobb hálával tartozunk, mert csupán erkölcsi támogatásban és szakszerű útmutatásokban részesült, s egymagában valósította meg azt, aminek megvalósítása pedig nem is lehet magánember feladata: kényelmesen járhatóvá tette a barlangot, gondoskodott kellő világításról, a nehezebb szakaszokat létrákkal látta el, s a szinte járhatatlan folyosórészeket megtisztította a rendetlenül heverő törmeléktől. Ma a barlang aránylag kényelmesen és veszély nélkül megtekinthető.